Ha az Úr építi a házat

🏠
A tiszaburai Új Élet (pünkösdi) gyülekezet pásztorával készíthettem rövid interjút, aki missziónk segítségét kérte József és családja érdekében.
 

-Honnan ismeri a családot?

-Helyi lakos, Józsinak hívják, ő egy testvér a gyülekezetünkben, nagyon hátrányos helyzetű településen, Tiszaburán lakik. 5 gyereke és egy felesége van. Nem is tudom, 5 éves meg 6 éves, 12 éves, ilyen korú gyerekei vannak. Nehéz életkörülmények között él, bár mindig akart, és dolgozik is, de szeretett volna egy kis mentőövet kapni, ahol segítenek neki. Én ezt láttam, az akarását, hogy mindig a közösségért dolgozik, de sose tudott egyről a kettőre lépni.
Hol élt eddig a család?
-Józsi édesanyjának a háza háta mögött volt egy 3×4-es szoba, egy ilyen pici házban laktak. Volt, mikor a tető beázott, azt is mindig javítgattuk neki, szelelt az ajtó, és a fűtés lehetőségük se volt olyan jó.

Hogyan segített a misszió?

-Volt egy ilyen lehetőség, egy ház, amit meg lehetett venni, pár százezer forintért. Felhívtam Norbit; valahogy az Úr adta, hogy hívjam fel. Norbi már volt többször is a családnál, hozott mindig adományt, hozott nekik élelmiszert, meg segített mindenben ennek a családnak. Ott volt ez a ház, ahol csak a falak álltak, a tető is lyukas volt, meg miegymás, és azt megvette a misszió Józsinak. Fel kellett újítani, faanyag kellett, a tetőt is ki kellet cserélni, belül nem volt mennyezete, aljzat betonozni is kellett. Nyílászárókat kaptunk, ajtókat, ablakokat is, festéket is és rengeteg mindent. Hála az Úrnak, elkészült a ház egy hónap alatt. Megcsinálta a közösség, Józsi maga is dolgozott, és a település is segített. Most hála Istennek, be is költöztek.
Milyen lett az új ház?
-Hála az Úrnak, most már van egy szobájuk és egy konyhájuk, ahol az 5 gyerekkel már kicsit nagyobb, tágasabb házban tudnak lakni. Nem olyan helyen ahol penészes, meg ilyen… Jobb a légkör, szebb állapotú szobában tudnak aludni. Sőt, be is bútorozta nekik a misszió a szobát is, a konyhát is, mert üres volt az épület. Régebben 2 ágyon aludtak mind a 7-en. Most van egy konyhaasztaluk is, ahova le tud ülni az egész család, és ha jön egy vendég, akkor az is. Én is meghatódtam amikor bementem, pont ebédeltek a gyerekek és az asztalnál ültek. Nem volt ez szokás náluk, amikor ebédidő volt, az ágyon ültek és ott ebédeltek, mert kicsi volt a hely, nem fért be egy asztal sem. Most milyen szép volt mikor láttam őket, és mondták a gyerekek, hogy “ülj le” és, hogy ebédeljek. Pár percig csak úgy gondolkodtam és örvendeztem, és hála volt a szívemben, hogy ezt is létre tudtuk hozni. Dicsőség Istennek, és köszönet a missziónak, hogy teljes mellszélességgel segítettek és segítenek is. Már több éve ismerjük egymást, és nagyon sokat segített a misszió, csak köszönetet tudok mondani folyamatosan. –
Shopping Cart