A weboldal sütiket (cookie) használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.

A RÁSZORULÓK SZOLGÁLATÁBAN
A Kelet-Európa Misszió egy keresztény karitatív szervezet, amely Magyarországon 1992 óta működik alapítványként és része egy nemzetközi missziós partnerhálózatnak. Munkánk felekezetközi alapokon nyugszik. Célunk Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése és a szükségben levő emberek gyakorlati és anyagi megsegítése.

Még mindig háború van Ukrajna keleti részén! Hánykovics Lénárd kollégánkkal és Iván Mishkulinetc lelkésszel meglátogattunk olyan, az Élő Isten Egyháza által pártfogolt testvéreket, akik a Kelet-Ukrajnában dúló harcok miatt kényszerültek otthonaik elhagyására. Kollégáink információi alapján közel hárommillió ukrán embernek kellett elhagynia az otthonát az orosz megszállások hatására.

 

Igor, feleségével és gyermekével, három évvel ezelőtt a luganszki régióból kényszerült menekülésre, miután falujukat a bombázások első hullámában támadás érte. Mivel mindent hátrahagytak, Munkácsra költözésük után a nulláról kellett felépíteniük az életüket. Igor informatikus, és napi néhány órában kiadványszerkesztőként dolgozik egy cégnek. Szabadidejében a gyülekezetben végez szolgálatot.

Luba néni és Vologya bácsi a közel egymillió lakosú Donyeck külvárosából költöztek Kárpátaljára az orosz megszállás miatt. A munkácsi gyülekezet szolgálata nyomán tértek meg, a gyülekezet ugyanis szellemileg és fizikailag is sokrétű segítséget nyújt az idős házaspárnak. Vologya bácsi a második szívinfarktusából épülget fel. A gyógyszeres kezelés nagyon költséges. Mivel állandó lakcímmel nem rendelkeznek, ezért szociális segélyre sem jogosultak, így marad a 14.000 forintnyi nyugdíj.  A lakbér és a rezsi is súlyos teher az idős házaspárnak. Vologya bácsi Donyeckben taxisofőrként dolgozott, Luba néni pedig kémia és biológia szakos tanárként kereste a kenyerét. „Mikor távoli háborúkról hallottunk, nem törődtünk vele. Akkor még nem gondoltuk, hogy a harcok a mi utcáinkat is elérhetik” — mondta.

A nyolcvan éves Marijane néni Luganszk járásból érkezett Kárpátaljára három évvel ezelőtt. Jelenleg Munkács külvárosában él társbérlőként egy szobában. Szociális segély híján a 14.000 forint értékű minimál nyugdíjból igyekszik boldogulni. Luganszkban az adventista közösségbe járt, de miután a szürkehályog és az idegpályák sorvadása miatt erősen megromlott a látása, már nem tudott eljárni a templomba. Nemrég a munkácsi kórházban sor került a szemműtétre, így Marijane néni sok év után újra tisztán lát. Iván pásztort és Lénárd kollégánkat eddig évek óta csak a hangjuk alapján ismerte, nagy öröm volt számára, hogy mostani látogatásunkkor először megláthatta őket. Luganszkban minden rokonát eltemette, mind a házastársát, mind a gyerekeit. Így Munkácsra egyedül érkezett, ahol a keresztény testvéreken kívül egy barátnőjére támaszkodhat, aki szintén Munkácson él. Luganszkban van egy kis lakása, ahova szívesen visszatérne, ha véget ér a háború.

Látogatásunk alkalmával minden családnak átadtam a Kelet-Európa Misszió 50.000 Ft-nak megfelelő pénzbeli támogatását, ami jelentős segítség a mindennapi terhek enyhítésére. Mindegyik család életében nyilvánvaló volt a hála Isten felé, hogy megismerhették Őt, és a keresztény testvérekért, akik folyamatosan szolgálnak feléjük, és igyekszenek élhetőbbé tenni számukra az életet távol az otthonaiktól.