• Segélyszállítmányok

    Segélyszállítmányok

  • Tűzifa-, és kályhaakció

    Tűzifa-, és kályhaakció

  • Ruhaadományok

    Ruhaadományok

  • Élelmiszerosztás

    Élelmiszerosztás

  • Karácsonyi csomagok

    Karácsonyi csomagok

  • Gyerektáborok

    Gyerektáborok

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6

Július második felében a huszonhatodik Művészetek Völgye zajlott Kapolcson, a különféle keresztény csoportok pedig tizenötödjére vettek részt a tízezreket megmozgató eseménysorozatban. Mi is ott voltunk missziós csoportunkkal, hogy megszólítsuk az embereket az evangéliummal.

 

Indulás előtt elhatároztuk: nem futó pillanatokra akarunk találkozni a fesztiválozó emberekkel, hanem mélyebb beszélgetésekre vágyunk, ahol lehetőségünk van bizonyságot tenni a hitünkről. Meghívónk a helyi evangélikus lelkész, Veress István volt. A körülmények ideálisnak tűntek, hiszen az evangélikus templom Kapolcs főterén áll (ezért fesztiválozók tömegei mennek be az ott zajló programokra), valamint "Élő Víz Pince" néven egy klubhangulatú pincehelyiséget is rendelkezésünkre bocsájtottak, amely kifejezetten alkalmas a bensőségesebb beszélgetésre.

A pincével azonban problémák akadtak: egy hatalmas esőzést követően azzal szembesültünk, hogy áll benne a víz, és az áram is elment. Mivel a helyszín így használhatatlannak bizonyult, át kellett szervezni programjainkat. Amíg a pincéből a vizet kiszivattyúzták és az egész helyiséget rendbe tették, a környéken élő rászoruló családokat látogatta csoportunk, akiknek gazdag élelmiszercsomagot állítottunk össze. A családokat Veress István és a helyi védőnő ajánlására választottuk ki, a látogatások során pedig nem mindennapi élményekben volt részünk. Azt tapasztaltuk, hogy nyolcfős csapatunkban mindig akadt egy ember, aki nagyon konkrét élethelyzeteken keresztül tudott csatlakozni az éppen meglátogatott családhoz. Volt, ahol az elmondott imádságnak jobban örültek, mint az élelmiszereknek  - az egyik családban az édesanya igencsak meghatódva fogadta, hogy kamaszok milyen őszinte szeretettel kérnek áldást az egész család életére.

A pincével kapcsolatos kezdeti nehézségek után végül megtarthattuk az eredetileg tervezett programokat is: két filmklubot szerveztünk, ahol olyan történeteket nézhettek meg a rögtönzött moziba érkezők, melyek a halál utáni életről, az emberi szenvedésről, a hitről és a kétségekről szóltak. El kell ismerni, hogy kevesen maradtak a filmek utáni beszélgetésre, de aki mégis, azzal nagyon hosszas és mély beszélgetésbe sikerült bocsátkoznunk. Olyan is akadt, aki napok múlva visszajött a csoporthoz: láthatóan megragadták az üzeneteink, hatottak rá a gondolatok, melyeket hitünk szerint Isten adott nekünk.

Kapolcson a zenének kiemelkedő szerepe van, hiszen egyszerre több helyszínen is zajlanak különféle koncertek. A zenéket némileg összeköti egymással, hogy a magyar kultúrára, népművészetre, költészetre való számos utalással rendelkeznek. Mivel missziós csoportunk javarészt zenészekből állt, három koncertet is szerveztünk, ahol evangéliumi tartalmú dalokkal és versekkel, népzenei motívumokban gazdag megoldásokkal találkozhattak az érdeklődők. Az Élő Víz Pincében unplugged koncertet tartottunk, ami után spontán örömzenélésben tört ki a csapat. Az utcára is kihallatszott az örömteli dicsőítés, és ez olyan sok érdeklődőt vonzott a pincébe, hogy a koncert nagy részét meg kellett ismételni. Végül a fesztivál utolsó előtti estéjén a Segítség Köve Alapítvány (SKA) nagyzenekara adott koncertet az evangélikus templomban. A huszonhat fős zenekar ismert dicsőítő dalokat és spirituálékat játszott, melyeket a jelenlévők a "padokhoz szegezve" hallgattak végig. Utóbbi meglepő jelenség, hiszen nem ez a tipikus: eddigi tapasztalataink szerint az emberek többsége ki-be járkál a templomból, és csupán néhány dalt hallgat végig. Ezúttal azonban a majdnem kétórás koncert sem volt sok azoknak, akik erre szánták az idejüket. Hiszünk abban, hogy ez nem véletlenül alakult így: Isten megáldja a missziós csoport által szétszórt "igemagvakat", és változást hoz az emberek életébe.