A weboldal sütiket (cookie) használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.

  • Segélyszállítmányok

    Segélyszállítmányok

  • Tűzifa-, és kályhaakció

    Tűzifa-, és kályhaakció

  • Ruhaadományok

    Ruhaadományok

  • Élelmiszerosztás

    Élelmiszerosztás

  • Karácsonyi csomagok

    Karácsonyi csomagok

  • Gyerektáborok

    Gyerektáborok

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6

Ha az ember karácsonyi beszámolót ír, szinte csak a már felhasznált fogalmakat szedi elő, hogy önmagát ismételje: "a gyerekek örültek az ajándékoknak", "boldogan bontották ki a dobozokat", "sokaknak ez volt az egyetlen karácsonyi ajándékuk ebben az esztendőben", és ezekhez hasonlók. Ismerős jelentek, ismerős élethelyzetek, ismerős reakciók - mégis, mi értelme mindezt megismételni?

 

Noha nincs minden nap karácsony, az ünnepek körforgásában mégis van egyfajta monotonitás. A karácsonynak is megvan a maga forgatókönyve, a rá jellemző elemek váltakozása, kezdve a fa feldíszítésétől az ajándékcsomagok kibontásáig. Nem vitatva ennek a jól bejáratott menetrendnek a létjogosultságát, mi itt a Kelet-Európa Missziónál úgy gondoljuk, a karácsony nem ér véget ezen a ponton, sőt értékét veszti, ha nincs valami ennél több, ami áthatja ezt a fajta liturgiát.

A karácsony nekünk alapvetően Jézusról szól. Amikor Svájcból, Ausztriából és Magyarországról kapott, ízlésesen becsomagolt ajándékdobozokat vittek el munkatársaink szegény családokhoz, vagy éppen karácsonyi ünnepségeken osztották szét ezeket, megkísérelték a figyelmet Jézusra terelni. Nélküle ezek a családok ugyanis sosem juthatnak ötről a hatra, Vele azonban megváltozhat az életük, és akár az életkörülményeik is.

Többek között ilyen gyerekek várták az ünnepi alkalmat és a színes dobozokat Tetétlenben. Többségük borzasztó anyagi körülmények között él, és a szó sokféle értelmében hátrányos helyzetben vannak az  átlagos gyerekekhez képest. Nincs azon mit csodálkozni, hogy az ötven doboz nagy boldogságot okozott. Néhány lelkes gyermek nem csupán az istentisztelet végén, de még útban hazafelé is nézegette az ajándékait. Néhány, a közelmúltban nevelőszülőkhöz került 4-5 éves gyermek magához szorítva ölelte kapott dobozát, noha még azt sem tudta mi van benne. Ez a szavak nélküli öröm jól illeszkedett az istentisztelet mottójához, mely a második korinthusi levél egy mondatára épült: "hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért" (2Kor 9,15).

Jézus, mint kimondhatatlan ajándék a családlátogatások alkalmával is szóba került. Rizs, keksz, színes ceruza, kifestő, zokni, baba vagy kisautó - rengeteg ajándék lapult a dobozokban. A gyerekek pedig boldogok voltak. Valamelyik magához ölelte a plüss játékot és azt mondta, mostantól van kivel aludnia. Akadt olyan, aki pont a szükséges ruhákat találta a dobozban a saját méretének megfelelően. Az ilyesmi a szülőknek is örömet okozott, akik anyagi lehetőségek híjján nem tudtak volna jó minőségű ruhát venni gyerekeiknek. Még olyan is előfordult, hogy parfüm került az ajándékok közé - szinte exkluzív meglepetés volt ez a szerencsés kislánynak.

Cipos2015IIAhogy minden évben szoktuk, idén is juttattunk ajándékokat a kiskunfélegyházi Fogyatékkal Élők Nappali Intézményébe. A kapott csomagokat karácsonyi ünnepség keretében osztották szét. Az ilyen rendezvények különlegessége, hogy a mentálisan sérült ellátottak nagy izgalommal állnak színpadra, hogy a karácsony kapcsán szavaljanak, színdarabot játszanak el vagy énekeljenek. A lelkesedés ezúttal olyan nagy volt, hogy a szereplők még a szülőket is bevonták.

Cikkünket nagyon hosszúra nyújthatnánk. Számos ajándékdoboz került kézbe Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben és határainkon belül. A gyerekek mellett gondoltunk a mellőzöttek különféle csoportjaira is: jártunk börtönben, ahol a fogvatartottak kaptak egy kisebb csomagot, illetve még menekülteket is meglátogattunk és ajándékokat adtunk nekik. Nagyjából kétezer csomag jutott el boldog tulajdonosához a szeretet ünnepe alkalmából. Ami azonban ennél fontosabb, hogy az evangélium is megérkezett kicsikhez és nagyokhoz. Adtunk és kaptunk is, hiszen aki mást felüdít, maga is felüdül.